Sziasztok! Nagyon köszönöm az e-maileket és üzeneteket, amiben hiányoltatok. Úgy érzem, hogy fullosan vagyok. Rengeteg dolog történik, nagyon sok időt igényel most Lara és nekem annál kevesebb időm jut magamra és a pihenésre. Nemsokára itt a névnapom. Már ki is találtam, hogy mit szeretnék ajándékba. 1 napot, amikor csak én vagyok, elmegyek kozmetikushoz, talán egy masszőrhöz és egyedül leszek és tévézek és azt csinálok, amit szeretnék. Nagyon hiányzik egy kis nyugalom. Lara nem alszik már sokat napközben, de amint elfárad, nyűgösködik. Már 2szer is volt óriási sírás, de annyira keserves volt, hogy vígasztalhatatlan lett és kapott egy viburcolt, hátha a fogacskája miatt van. Ugyanis dudorodik a harmadik is. Csak sehogy nem akarja áttörni a kis ínyét.
Nagy bánatomra nem tudok elmenni a másod unokatesóm esküvőjére. Pedig az övére nagyon szívesen mentem volna. És nem tudom senkire sem hagyni Larát. Nem is írok róla többet, mert csak fájdítom a szívemet. Azért majd közlök képeket, ha kapok. :)
Óriási fejlődésen ment keresztül a kislány! Már mászik. Térdel és néha oldalra is ül, de a tenyerét még nem használja. Elég furin néz ki, de nagyon aranyos. Elég gyors a csaj, és akaratos is. A kedvencei közé tartozik: laptop, távirányító, telefon. Bármikor, ha a kinézett tárgyat nem kapja meg, iszonyat hisztit vág le, és képes a könnyeit is előcsalogatni. Fogok neki ajándékozni egy elem nélküli távirányítót. Olyan helyekre, ahova nem kéne mennie, rekord idő alatt eljut. :)
A beszéd is előtérbe került. Következő szavakat illetve hangokat mondja, tündérien csengő édes kis hangon: tátátátátá heeejte. Zabálnivaló a kis kurva. :) Mosolyog, mosolyog, nevet. Kacag, ha meglátja magát a tükörben, ezt valahogy nem tudja megunni. :) Eszik már rendesen. Finom főzelékeket kap. De a tisztán evés még nem erősség.
Jajj olyan sok minden történik, de mivel nem jut annyi időm sem hogy leüljek jegyzetelni, mindent elfelejtek. Sajnos nem tudok még az e-mailekre sem válaszolni. Van olyan emberke is, akinek már régóta igérem és nem jutok hozzá. Remélem mindenki akinek még lógok levéllel türelmes lesz. Ha minden jól megy, ma még írok.
Már a nagy kádban fürcsizünk. Együtt!!!!! Még ennyi kacsát és csirkét és békát a fürdőkádban! :) Rólam nem tudok fényképet készíteni, de apával csináltam sztárfotókat, majd felrakok egyet.
Ma voltunk életünk első babazsúrján! Rita barátnőm kislányának a szülinapja volt. Mi voltunk a legkisebbek. Illetve volt még egy kissrác, de ők később jöttek. Addigra Larának is elfogyott a türelme. Nagyon édes volt, kapott egy játszószőnyeget Ritától, hogy azon feküdjön és nem is nagyon mozdult el róla. Talált neki való játékot, de azért vittem hazai terepről is, hogy ne érezze nagyon idegenül magát. Édesen eljátszott, aztán evett és később úgy döntött, hogy álmos és jobb lesz hazajönni. Csináltam ott is fényképeket. Csuda jól éreztem magam, mindenki nagyon kedves volt!
Szeptemberben megyek Brüsszelbe apukámmal 3napra. Lara anyukámnál fog nyaralni, apa dolgozik. Kicsit aggódom, hogy mi lesz, de csak nem fog elfelejteni ennyi idő alatt. Biztos jól fog jönni egy kis kikapcsolódás. Érdekes dolog ám ez. Nagyon hiányzik, hogy kicsit elszakadjak a mindennapok történéseitől és mást csináljak és amikor meg jön a más, akkor meg hiányzik a megszokott. Hát semmi nem jó???? :)
Szeptemberben lesz a 9. Gulyásfesztivál. 2004-ben pont 11ére esett, amikor az esküvőnk volt. Ajándékba azt kaptuk a rendezőségtől (nemcsak mi, hanem minden akkor ott lakodalmát tartó pár), hogy a házaspárt a Tiszaliget bejáratától hintón vittek le minket a teremig, ahol a lagzi volt. Olyan szupi volt! Azt hiszem minden nőnek kell az életében az esküvő, amikor (hogy egy barátnőmet idézzem) igazán királylánynak érezheti magát! Na, de ennek már lassan, szeptember 11-én 3 éve. És most hogy belegondolok, anyukáméknak szinte minden hétvégén van programjuk, nem fogom tudni odaadni Larát, hogy kicsit kettesben ünnepeljünk. Pedig ránk férne már egy kis romantika :)
Mit írjak még? Semmi nem jut eszembe, pedig most aztán lenne lehetőség. Ja, de megvan.
Az utóbbi napok hőségétől Lara megint nehezen alszik és nyugtalan. Na, tegnap éjjel mi is megzizzentünk, illetve annyira fáradtak lehettünk, hogy nem is emlékeztünk mi történt. Annyi volt, hogy András rámszólt, vigyem vissza a gyerkőcöt az ágyába. Megnéztem az órát és hajnali két óra volt. Fogalmam sincs, hogy hogy került oda, miért vittem oda, mit csináltunk vele. Enni nem evett, mert cumisüveg nem volt a szobában. Vizet sem ivott. Hát érdekes dolog, az biztos.
Képzeljétek milyen béna vagyok. Nem olvastam el a levelet rendesen, amiben azt írják, hogy a terhességi gyermekágyi segély lejárta után újra be kell menni és igényelni a GYED-et. Na, most én ezt elnéztem és októberig nem is kapok lóvét. :(
Nagy bánatomra nem tudok elmenni a másod unokatesóm esküvőjére. Pedig az övére nagyon szívesen mentem volna. És nem tudom senkire sem hagyni Larát. Nem is írok róla többet, mert csak fájdítom a szívemet. Azért majd közlök képeket, ha kapok. :)
Óriási fejlődésen ment keresztül a kislány! Már mászik. Térdel és néha oldalra is ül, de a tenyerét még nem használja. Elég furin néz ki, de nagyon aranyos. Elég gyors a csaj, és akaratos is. A kedvencei közé tartozik: laptop, távirányító, telefon. Bármikor, ha a kinézett tárgyat nem kapja meg, iszonyat hisztit vág le, és képes a könnyeit is előcsalogatni. Fogok neki ajándékozni egy elem nélküli távirányítót. Olyan helyekre, ahova nem kéne mennie, rekord idő alatt eljut. :)
A beszéd is előtérbe került. Következő szavakat illetve hangokat mondja, tündérien csengő édes kis hangon: tátátátátá heeejte. Zabálnivaló a kis kurva. :) Mosolyog, mosolyog, nevet. Kacag, ha meglátja magát a tükörben, ezt valahogy nem tudja megunni. :) Eszik már rendesen. Finom főzelékeket kap. De a tisztán evés még nem erősség.
Jajj olyan sok minden történik, de mivel nem jut annyi időm sem hogy leüljek jegyzetelni, mindent elfelejtek. Sajnos nem tudok még az e-mailekre sem válaszolni. Van olyan emberke is, akinek már régóta igérem és nem jutok hozzá. Remélem mindenki akinek még lógok levéllel türelmes lesz. Ha minden jól megy, ma még írok.
Már a nagy kádban fürcsizünk. Együtt!!!!! Még ennyi kacsát és csirkét és békát a fürdőkádban! :) Rólam nem tudok fényképet készíteni, de apával csináltam sztárfotókat, majd felrakok egyet.
Ma voltunk életünk első babazsúrján! Rita barátnőm kislányának a szülinapja volt. Mi voltunk a legkisebbek. Illetve volt még egy kissrác, de ők később jöttek. Addigra Larának is elfogyott a türelme. Nagyon édes volt, kapott egy játszószőnyeget Ritától, hogy azon feküdjön és nem is nagyon mozdult el róla. Talált neki való játékot, de azért vittem hazai terepről is, hogy ne érezze nagyon idegenül magát. Édesen eljátszott, aztán evett és később úgy döntött, hogy álmos és jobb lesz hazajönni. Csináltam ott is fényképeket. Csuda jól éreztem magam, mindenki nagyon kedves volt!
Szeptemberben megyek Brüsszelbe apukámmal 3napra. Lara anyukámnál fog nyaralni, apa dolgozik. Kicsit aggódom, hogy mi lesz, de csak nem fog elfelejteni ennyi idő alatt. Biztos jól fog jönni egy kis kikapcsolódás. Érdekes dolog ám ez. Nagyon hiányzik, hogy kicsit elszakadjak a mindennapok történéseitől és mást csináljak és amikor meg jön a más, akkor meg hiányzik a megszokott. Hát semmi nem jó???? :)
Szeptemberben lesz a 9. Gulyásfesztivál. 2004-ben pont 11ére esett, amikor az esküvőnk volt. Ajándékba azt kaptuk a rendezőségtől (nemcsak mi, hanem minden akkor ott lakodalmát tartó pár), hogy a házaspárt a Tiszaliget bejáratától hintón vittek le minket a teremig, ahol a lagzi volt. Olyan szupi volt! Azt hiszem minden nőnek kell az életében az esküvő, amikor (hogy egy barátnőmet idézzem) igazán királylánynak érezheti magát! Na, de ennek már lassan, szeptember 11-én 3 éve. És most hogy belegondolok, anyukáméknak szinte minden hétvégén van programjuk, nem fogom tudni odaadni Larát, hogy kicsit kettesben ünnepeljünk. Pedig ránk férne már egy kis romantika :)
Mit írjak még? Semmi nem jut eszembe, pedig most aztán lenne lehetőség. Ja, de megvan.
Az utóbbi napok hőségétől Lara megint nehezen alszik és nyugtalan. Na, tegnap éjjel mi is megzizzentünk, illetve annyira fáradtak lehettünk, hogy nem is emlékeztünk mi történt. Annyi volt, hogy András rámszólt, vigyem vissza a gyerkőcöt az ágyába. Megnéztem az órát és hajnali két óra volt. Fogalmam sincs, hogy hogy került oda, miért vittem oda, mit csináltunk vele. Enni nem evett, mert cumisüveg nem volt a szobában. Vizet sem ivott. Hát érdekes dolog, az biztos.
Képzeljétek milyen béna vagyok. Nem olvastam el a levelet rendesen, amiben azt írják, hogy a terhességi gyermekágyi segély lejárta után újra be kell menni és igényelni a GYED-et. Na, most én ezt elnéztem és októberig nem is kapok lóvét. :(
3 megjegyzés:
Na vééééégre! :D Kimerítő beszámoló volt! Köszi! Én még mindig küzdök a blogunkkal :( majd egyszer tárgyaljunk már róla! Millió puszi! Beszterce
Na végre előkerültél!Nekünk szeptember 7-én a 11. házassági évfordulónk lesz...és Apa már kitalálta,hogy kettesben megyünk vacsizni.De hogy hány órakor azt ne kérdezd,mert ugye Milán szopizik...tehát fogalmam sincs hogyan valósítjuk meg, de azért próbálkozunk!Az unokatesó messze lakik?azért nem tudsz elmenni az esküvőre?Édes ez a lány!!!ne tűnj el azért ilyen hosszú időre megint,jó?
Renikém de jó nektek. Irígyellek, de remélem összejön és nagyon romantikus estétek lesz. Az esküvő debrecenben lesz este 6kor. :(
Megjegyzés küldése