Házassági évforduló2

Fantasztikusan telt a házassági évfordulónk megünneplése. Azzal kezdem, hogy titok volt számomra, hogy hova is megyünk. Felöltöztünk, vinnem kellett meleg ruhát is és elindultunk autóval. Larát lepasszoltuk anyukámnak, az éjszakát ott töltötte. Később kiderült, hogy Pestre megyünk. Imádom a KFC kajáit és meglepetésként elvitte a Westend aljában lévő KFC étterembe. :) Annyira boldog voltam. Már ez is épp elég lett volna az estéhez, de még nem volt vége a programnak. Vacsi után elmentünk a Lánchíd budai hídfőjéhez, leparkoltunk a kocsival és sétáltunk. Majd a hídon elővette a hátizsákjából az otthonról hozott két poharat és egy üveg pezsgőt. Nagyon romantikus volt. Koccintottunk, amikor arra jött egy motoros pár. Ők is jöttek megnézni a hidat. Megálltak, megkérdezték, hogy mit ünneplünk, én átadtam a poharam és négyen koccintottunk az egészségünkre. Felvittek minket az alagút tetejére gyalog, ahol ki lehet menni a párkányra és gyönyörűen látszik a város. Csodálatos volt. Aztán a srác véletlenül eltörte a poharunkat. Mi (bár nem vagyunk babonásak) odaadtuk a másikat is és azzal a felszólalással, hogy "Éljenek a fiatalok!" a falhoz csapta a poharat. Hát jó sokszor annyi évet éljünk meg, ahány darabra tört a pohár! Nagyon elfáradtam a pezsgőtől, hazafele aludtam a kocsiban. Éjfélkor már Szolnokon voltunk és lefeküdtünk aludni. Jobb lett volna, ha András másnap nem megy dolgozni, de így is csodálatos volt. Én mentem reggel Laráért és elkezdődött a nap.
Mint kiderült anyukáméknál egy hangja nem volt, háromnegyed 7től reggel háromnegyed 7ig aludt. Nem nyűglődött, nem sírt. De amióta hazahoztam..... Tegnap a szomszédasszonyom vigyázott Larára és semmi gond nem volt. Mikor meglátott nyűglődött, mászott az ölembe. Nagyon anyás lett, de zavar, hogy ennyire megzizzen ha meglát. Olyan jól elvan amíg nem vagyok ott. :( Beleül az ölembe, majd elmászik, játszik egy picit, de mindig vissza a "kályhához" :)
Szép napot mindenkinek!