Hol is kezdjem??? :) Mióta megszületett Lara, apa nem szokta felhúzni az óráját, hisz a gyerkőc mindig időben kel, változóan 5.00, 5.30, 6.30. Na, ma 7.10-kor kelt, ami azt jelentette, hogy apa majdnem elkésett. Gyors felöltözés, indulás a munkába.
A tegnapi melegből kiindulva úgy döntöttem, ma elmegyek anyáékhoz a kertes házba. Mégiscsak a levegőn vagyunk. Délelőtt nem aludt Larám, de délután annál többet. Nem is baj, mert eléggé hülyére sikerült a délutánom.
Azzal kezdtem, hogy el kellett mennem a Tesco-ba egy megrendelő három üveg óriás pezsgőjéért fadobozban. Meg volt rendelve. Odaértem, találkoztam a raktárossal, aki a kezembe nyomta őket. Illetve bepakolta a kocsiba, mert rettentő nehezek. El is értem velük a pénztárhoz, ahhol senki nem talált semmiféle kódot, vonalkódot, árat, szóval semmit. Álltam ott vagy fél óráig, mire valaki odavonszolta a popsiját. Ezután gyorsan rohantam a céghez, leadtam a cuccot. Andrásom megkért, hogy szaladjak már el a Yamahához, mert rendelt valamit, de nem tud eljönni a munkahelyéről. A pénz nála volt, de megoldottam, elmentem egy autómatához. Jól megoldottam....ugyanis az automata nem működött. Ezt nem láttam, mert a nap pont a monitorra sütött. Szóval ahogy kell, bedugtam a lukba ééééés....BELEESETT. Na, benéztem a lyukon és láttam ott egy férfit. Bekopogtam és kértem, hogy adja vissza a kártyám, mire azt válaszolta, nem teheti. Irány az OTP, míg a lányom alukált. Tiszta ideg lettem, mert már haladtam volna és persze a nagy kapkodásnak ez az eredménye....elcseszek valamit. Mivel nemrég kaptam meg a kártyámat, fogalmam sincs milyen figura van rajta. Kérdezte a hölgy, hogy milyen volt. Mondtam zöld. Majd mutatott kétfajta zöldet is. Szóval jól beégtem, mert nem tudom hogy milyen. Én sem szeretem az ilyen kuncsaftokat, megértem mit érzett. :) Én meg közben tiszta ideg voltam, és egyre idegesebb. Haladtam volna már nagyon. Féltem, hogy ha felkel a lányom, nem tudom ezeket elintézni. A lényeg, hogy kb 2 hét múlva visszakapom a kártyámat.
Ezután rohantam a Yamahába, megvettem amit kellett és rohantam is haza. Gyerkőc még mindig aludt. Szerencsére. Fél négykor felébredt, elmentünk apáért és jöttünk is haza. Azt hiszem a mai napból elég volt.
A tegnapi melegből kiindulva úgy döntöttem, ma elmegyek anyáékhoz a kertes házba. Mégiscsak a levegőn vagyunk. Délelőtt nem aludt Larám, de délután annál többet. Nem is baj, mert eléggé hülyére sikerült a délutánom.
Azzal kezdtem, hogy el kellett mennem a Tesco-ba egy megrendelő három üveg óriás pezsgőjéért fadobozban. Meg volt rendelve. Odaértem, találkoztam a raktárossal, aki a kezembe nyomta őket. Illetve bepakolta a kocsiba, mert rettentő nehezek. El is értem velük a pénztárhoz, ahhol senki nem talált semmiféle kódot, vonalkódot, árat, szóval semmit. Álltam ott vagy fél óráig, mire valaki odavonszolta a popsiját. Ezután gyorsan rohantam a céghez, leadtam a cuccot. Andrásom megkért, hogy szaladjak már el a Yamahához, mert rendelt valamit, de nem tud eljönni a munkahelyéről. A pénz nála volt, de megoldottam, elmentem egy autómatához. Jól megoldottam....ugyanis az automata nem működött. Ezt nem láttam, mert a nap pont a monitorra sütött. Szóval ahogy kell, bedugtam a lukba ééééés....BELEESETT. Na, benéztem a lyukon és láttam ott egy férfit. Bekopogtam és kértem, hogy adja vissza a kártyám, mire azt válaszolta, nem teheti. Irány az OTP, míg a lányom alukált. Tiszta ideg lettem, mert már haladtam volna és persze a nagy kapkodásnak ez az eredménye....elcseszek valamit. Mivel nemrég kaptam meg a kártyámat, fogalmam sincs milyen figura van rajta. Kérdezte a hölgy, hogy milyen volt. Mondtam zöld. Majd mutatott kétfajta zöldet is. Szóval jól beégtem, mert nem tudom hogy milyen. Én sem szeretem az ilyen kuncsaftokat, megértem mit érzett. :) Én meg közben tiszta ideg voltam, és egyre idegesebb. Haladtam volna már nagyon. Féltem, hogy ha felkel a lányom, nem tudom ezeket elintézni. A lényeg, hogy kb 2 hét múlva visszakapom a kártyámat.
Ezután rohantam a Yamahába, megvettem amit kellett és rohantam is haza. Gyerkőc még mindig aludt. Szerencsére. Fél négykor felébredt, elmentünk apáért és jöttünk is haza. Azt hiszem a mai napból elég volt.
Ja, és még valami. Találkoztam egy ismerősömmel a Tesco-ban amíg vártam a pezsgőre. Életemben tán 4szer beszéltem vele. És nagy boldogan rámnézett, majd megkérdezte, hogy baba lesz???? Jaaaaaaaaaj, azt hittem behúzok neki. De mit magyarázkodjak, hogy a hasam nem azért nagy, mert kövér vagy terhes vagyok, hanem a nagy baba miatt kinyúlt a bőr, és négy hónap után még nem volt alkalma regenerálódni, visszahúzódni. Pedig már tiszta boldog voltam, hogy a fölös kilók száma lecsökkent jóval!
1 megjegyzés:
Akartam én vmi pozitívat írni tegnap, de az én fejem-fülem sem állt jól ;)
Ma már kicsit jobb, s mivel nem hagyom el a lakást, nagy baj sem érhet :) Péntek lévén, biztos András is korábban hazaér és élvezhetitek a szép, napos hétévégét :)
puszi - és nézegesd a képeim, biztos jobb kedvere derítenek azok is :)
Megjegyzés küldése