Csütörtök

Ma nem történt semmi délelőtt. Délben mentünk anyáékhoz és elbúcsúztunk a japán ismerőseinktől. Kacuja perfekt magyar és remélhetőleg ő is nagy blograjongóm lesz! Olyan ritkán jön az apukája meg az anyukája, ő évente többször is. Itt lakik a kisfia. Nagyon szeretem őket! Annyira más emberek, mint mi magyarok, tisztelem őket! Már kétszer voltam náluk kint, csodás élményeket szerezve. András nagyon szeretne kijutni, hát nem tudom lesz-e rá valaha is annyi pénzünk. Bár még igazából utána sem néztem a repjegy árának. De ha nyerünk a lottón, ám legyen...bár most sem adtuk fel. De így megspóroltuk az árát és közelebb került az utazáshoz.
Délután meglátogatták Larát a volt középiskolás osztálytársaim. Annyira örültem nekik! Nem gondoltam volna, hisz nincsenek jó emlékeim a középiskoláról. Nem róluk, hanem úgy kereken az egész osztályról és a képmutató osztályfőnökről. De most nem is mennék bele, mert csak felhúzom magam és az megárt a szépségemnek. Remélem sűrűbben fognak jönni hozzánk babázni és beszélgetni. Ha olvassátok lányok: GYERTEK MÁSKOR IS!
Mindenki szunyál, úgyhogy megyek én is! puszi