CLICK HERE FOR THOUSANDS OF FREE BLOGGER TEMPLATES »
Lilypie 2nd Birthday PicLilypie 2nd Birthday Ticker

2007. szeptember 29., szombat

mégis írok

Tudjátok mit? Inkább mégis leírom. Röviden és tömören azzal tudnám jellemezni az utazást, hogy: NAGGGGGGYON KIRÁLY!
Nagyon jól éreztem magam. Kedden este felszállt a repülőgép Ferihegy 1ről, merthogy a fapados gépek innen indulnak. Na ez volt az én legnagyobb bánatom. Ugyanis imádom a DUTY FREE üzleteket, végigsétálni a terminál minden boltját, parfümöt vásárolni..... de itt nem volt. Illetve volt egy nem túl nagy, de arra, hogy csillapítsam a vásárlási szomjamat, mindenképpen elegendő. Vettem is egy parfümöt :)
Háromnegyed 10kor este leszálltunk és kibéreltük a kocsinkat, amivel a néhány nap alatt közlekedtünk. Elvileg egy opel merivát kértünk, kaptunk helyette egy 5ös Golfot, ami kitűnő volt, ha nem kell bele csomagot pakolni. Hát pedig kellett. 4en utaztunk, 3 apukám korabeli férfi (az egyik apukám) és még két barátja! (Besztercém elmeséltem ám a pasiknak, hogy miért irígyelsz, jót röhögtek, azt mondták gyere legközelebb) :D:D:D Ahogy beraktuk a csomagokat, az ülésemet előre kellett hajtani, ezért 90fokos szögben utaztam, valamint kalaptartóval az orrom előtt. Hááát....
Megérkeztünk a 100kmre levő szállásunkra. Nagyon hangulatos, csodaszép kis város Gent. A szállodánk nagyon kafin nézett ki belülről. Bementünk, még csodálatosabb. DE!!! Gondoltuk a csomagunkat felszállítjuk a szobába. Ééééés.....nincs lift. A szoba a második emeleten, a lépcső 60fokos meredekségű és 70cm széles. Ekkor még nem tudtuk, ami pár perc múlva világossá vált... Nagy nehezen felmentünk, jól kifulladtunk és hát ezt le kellett öblíteni borral. A szobánk, egymás mellett lévő egy kis franciaágyas, egy közös takaróval rendelkező, nagy fürdőszobás, külön csigalépcsővel rendelkező szoba. Ez is furcsa volt, de még mindig nem sejtettünk semmit. ÉÉÉÉÉÉÉS ezután kinéztünk az ablakon. Mintha Amszterdamban lettünk volna, mindenhol kirakatok, mögöttük kurva nénik. Kiderült, hogy a kupleráj negyed kellős közepére sikerült szállást foglalnunk. A szállodánk pedig régen kuplerájként működött. A szobában nyilvánvaló, hogy miért van egy ágy, egy takaró. Valamint a külön csigalépcső magyarázata, hogy a pillangók ott szálltak be és nem a főajtón. A lépcsőház szűkössége meg lift hiánya abból eredt, hogy régen nem nagy csomagokkal jelentek meg az urak, hanem óvszerrel, annak meg ugyebár nem kell lift. :) De nagyon élveztük ám! Reggel és este is többször néztük az ablakból, hogy mekkora a forgalom, vigyáztunk a lányokra :D és többször elsétáltunk előttük. Nappal fehér lányok voltak, este színes bőrűek. Volt egész csini csajszi is, de ehhez akkor is gyomor kell. Na erre aztán már tényleg ittunk. Éjszaka nem is tudtam aludni.
Másnap korán keltünk és mentünk a kiállításra. Délután vissza Gentbe és városnézés. Sajnos esett az eső, de nem tántorított el bennünket attól, hgoy keressünk valami étkezdét. Be is mentünk egy olasz étterembe. Annyira szimpatikusak voltunk a főnöknek, hogy kaptunk ingyen amarettót, meg grappát és ennek fejébe még a vacsora is GRÁTISZ volt! :) Jól jártunk nagyon! Ezután elmentünk egy belga sörözőbe, sajttálat ettünk és sört ittunk. Tudunk ám élni! :) Ekkor is későn feküdtem és akkor sem aludtam jól.
Harmadnap reggel nappali városnézés, pláza, majd át Brüsszelbe a kiállításra. Ezután Brüsszelt néztük meg, de esett az eső. Megint. Néhány éve már voltam, de akkor sem volt szebb idő. Este unokatestvéremmel találkoztunk és söröztünk, aki az Európai Parlamentben dolgozik.
Következő nap a hazaút napja volt. Sajnos. Nagyon jól éreztem magam és bár rohadtul nem tudtam kipihenni magam, mégis király volt. Képzeljétek, pénteken bementünk az Európai Parlamentbe! Kaptunk fényképes kitűzőt és végigjártuk az egészet. Sajnos nem tarthattuk meg, pedig villogtam volna vele ezerrel! :) A parlament gyönyörű, majd teszek be képeket, csak még apukámnál vannak. Ettünk a kantinban, nagyon finom volt.
Elérkezett a búcsú ideje, irány a reptér. Brüsszel, péntek délután egyenlú dugó és dugó és dugó. És ha apukám nem megy be a középső taxi - busz sávba és kilómétereket nem előz, akkor lekéstük volna a járatot. 10 perc múlva kellett volna a reptéren lenni, de nekünk még hátra volt 50km, egy tankolás és kocsi leadás. Szerintetek ideges volt apukám??? Elárulom: AZ! :)
Leszállt a gépünk (végülis elértük) fél 9kor este, de nem indultunk haza csak 11kor, mert a barátunk a gépen hagyta a pénztárcáját és bár negyed órán belül észrevették a hiányt, már sehol nem volt. A stewardessek sem láttak semmit, hát nemtom... :( Jegyzőkönyv, rendőrség...... nem lett meg.

Hát gyorsan ennyi, majd holnap írok Laráról is! puszi

itthon

ÚJRA ITTHON VAGYOK! HOLNAP ESTE KAPJÁTOK A BEJEGYZÉST! PUSZI

2007. szeptember 24., hétfő

Pakolás, összegzés





Nagyon jól telt az elmúlt néhány nap. Voltam két buliban is, az egyikben Lara is ott volt, bár nem maradtunk sokáig, a másik ideje alatt pedig anyukám jött el hozzánk és vigyázott a csajszira. Úgy hiányzott már. Meglátogattak minket a volt fősulis csoporttársaim. Sajnos nem tudott eljönni az összes, aki számított, de a lényeg, hogy ez a kevés ember is itt volt. Ancsa megint itt aludt, bár vasárnap reggel nem ébresztettem kakis pelussal. Hiányolta is :)
Larám rászokott, hogy felkel éjjel. Nem értem miért, eddig nem tette. Ma hajnalban is kelt és bár nem akartam megetetni csak vizet adni neki, kénytelen voltam végül. Fú nem jut eszembe semmi. Látjátok, ezért jó ha mindent azonnal leírok.
Pakolok. Holnap délután indulunk. Addig már csak a kommenteket olvasom el max, de írni nem írok. Lara segített csomagolni. Nem is jutottam előre egy lépéssel sem :D De akkor is nagyon édes volt és imádnivaló és nagyon fog hiányozni, de viszem magammal a csócsaruháját vagy valamelyik kis ruháját és akkor velem lesz lélekben. Lehet, hogy dedós dolog ez a ruhacipelés, de még nem voltam tőle távol ilyen hosszú ideig. Pénteken este jövünk, addigra ő már alszik, de szombaton én láthatom megint a mosolygós kis arcocskáját. Nagyon jókat játszunk. Egyre értelmesebb és természetesen huncutabb is.
Jajj Tibi!!! Néztem vipmailt, de nem jött semmi. :(
Nagyon fontos!!!! Voltunk újra ultrahangon. A cystája még megvan Larának, de a dokinéni azt mondta, hogy ez minden csecsemőnek van és általában nem is foglalkoznak vele, de mi is csak azért nézzük, mert pocakban már látták. Hát ennyi. Örülök, hogy nem kóros, nem okoz gondot, majd elmúlik. A lábacskájára viszont ajánlott dokinéni Siesta cipőt, hogy ha elkezd állni, szépen legyen a lába, mert azt látta, hogy kicsit balettos lába van. De nem vészes, csak jobb megelőzni a bajt. Hát majd veszünk is. Jó drága... de az egészségéért mindent.
Jövőhéten megjön az autósülés is. Nincs semmi gond a bébihordóval mindaddig, amíg nem kell pulcsit adnom rá. Akkor már szoros. És jön a hideg időszak, szükség lesz az ülésre. Nem olcsó, de nem is a legdrágábbat választjuk. Ha esetleg van valakinek megkímélt állapotban eladó, szívesen megnézném mielőtt megvesszük.
Most rohanok, megpróbálok bepakolni :D

puszi nektek

2007. szeptember 22., szombat

jól vagyunk

Úgy néz ki végülis mindenki túléli a betegséget. Ez jó nektek, ugye? :D
Rengeteg elfoglaltságom van, pörög az élet, majd leírom. Keddtől nem leszek, megyek Brüsszelbe. Nagyon kafi lesz remélem és azt is, hogy a kiscsaj hiányából sem lesz lelkibajom, de tudom, hogy nagyon jó helyen lesz. Addig még talán egyszer írok, utána egy hétig kb nem!
Most is rohanok, jönnek a fősulis csoporttársaim és még Larát gatyába kell ráznom. Most úgy hangzott, mintha én már készen lennék, ugye? :D:D:D Köszönöm mindenkinek a gyógyító üzeneteket, Pannám remélem kifele haladtok már ti is!

puszi nektek szép napot! majd kaptok képeket!

2007. szeptember 19., szerda

Nátha

Úgy néz ki engem is elért a betegség. Lehet, hogy elkaptam Andrástól. Bár remélem nem az a vírus, csak egy szimpla nátha! De iszom a teát, hogy Larácskámnak ne adjam át. Megyek is lepihenek. Jó éjt!

Semmi különös2

Nem történik semmi igazán fontos. Ja de mégis. Megvan az 5-6 fog, úgyhogy az elmúlt 2-3 napban Lara kifejezetten tündéri volt, nem nyűglődött. Anyukáméknál a kertbe kivittük az utazóágyat, hogy aludjon a fa alatt. Az ágy végén van egy cipzáros ajtó, azt kinyitottuk és a kis drágám ki-be mászott. Késztettük rá, mert olyan mélyre tettünk játékot az ágyba, hogy ne érje el. Küzdeni kellett érte. :) Nagyon édes volt és ügyes. Annyira élvezte a dolgot, hogy leült, felállt, bemászott, kimászott, leült, felállt, bemászott. Jajj olyan büszke vagyok rá!!!!!! Ülni magától még nem ül fel, de felkapaszkodik minden olyan helyre, amibe beleakad a keze. De nem áll és nem ül még teljes biztonsággal. Annyira irígylem, hogy ennyire szép és egyenes háttal tudnak ülni. :)
Imádom a kacagását! Mindenki azt mondja, aki találkozik Larával, hogy nagyon kiegyensúlyozott és boldog baba, látszik rajta. Hát az!!!! Nagyon sokat játszunk, néha azon veszem észre magam, hogy bábozom, éneklek, én is gurulok a földön, mászok át az akadályokon, mint ő. És ezt nagyon élvezi. A múltkor a cumisüveg kupakját rágta, majd berakta a számba és ráharaptam. Ezen elkezdett röhögni. :) De hogy mi volt vicces rajta??? :D
Megcsípte egy hangya a nyelvemet. Nagyon fájt!!!! De már meggyógyult.

na most rohanok, Lara hív! puszi nektek

2007. szeptember 16., vasárnap

Lara vs. Patkány

Egy ködös vasárnapi hajnalon történt a következő eset. A család csendesen aludt. Kint hideg volt, nagyon hideg. A szél már-már félelmetesen csapkodta az ablakok zsalugátereit. (mármint ha lettek volna, de nincsennek) Ijesztő volt. Egyszer csak apró motoszkálás volt hallható a konyha felől. A család semmit nem vett észre, aludt tovább. De mégis valamire felriadtak. Mégpedig egy óriási csattanásra és egy hatalmas ordításra. Azonnal kikeltek az ágyból és a hang irányába rohantak. Felkaptak egy tévéirányítót. Jobb híján ezt találták. :( És akkor azt látták, amit még soha....
Egy patkányt! De nem is akármilyet! Óriásit! Megijedtek! NAGYON! De elámultak attól, amit ezután láttak! Egy kislány kúszott katonai mozdulatokkal a hajszárító után, hogy haláltmegvető bátorsággal eszközt keressen a patkány megölésére.

Határozott mozdulatokkal adta tudtára a családnak, hogy hagyják el a szobát, mert nagyobb a veszély mint gondolnák. Közben ráugrott a patkányra és leteperte a szoba közepére. A kislány félelmet nem ismerve hálózsákjában harcolt a patkánnyal.


Mikor aztán a patkány kimúlt, kérdőn nézett a családra, hogy miért nem hoznak már gyorsan neki egy kis innivalót, mert a nagy harcban elfáradt. A patkány szürke színéből sápadt kék lett, füle elhalványult, ahogy a kislány kiszívta az életet belőle.


Miután végzett az innivalóval és kipihente magát, a kislány jobbnak látta, hogy a patkányt a farkánál fogva végig cibálja a lakáson. Eltakarítja az útból, hogy a család ne ijedjen meg. Az állat még mozgott egy kicsit, annak ellenére, hogy már nem élt. Ezért a kislány nagyobb lendületet vett és körbeszaladt a lakáson mégegyszer, majd mégegyszer.




A végén aztán bevitte a szobájába az állatot és betette a kincsesdobozába. Évek múlva, mikor az unokái is megszületnek, elmesélheti, hogy hihetetlen hőstettet vitt véghez. Bár megenni nem akarja az állatot, minden lehetséges végtagja csöpög a nyáltól, amivel mumifikálja az utókornak! :)
Hát ő a mi HŐS LARÁNK!

2007. szeptember 15., szombat

Idézet




A világ legegészségesebb dolga a születésnap. Minél több van egy embernek belőle, annál tovább él :)





2007. szeptember 14., péntek

Házassági évforduló2

Fantasztikusan telt a házassági évfordulónk megünneplése. Azzal kezdem, hogy titok volt számomra, hogy hova is megyünk. Felöltöztünk, vinnem kellett meleg ruhát is és elindultunk autóval. Larát lepasszoltuk anyukámnak, az éjszakát ott töltötte. Később kiderült, hogy Pestre megyünk. Imádom a KFC kajáit és meglepetésként elvitte a Westend aljában lévő KFC étterembe. :) Annyira boldog voltam. Már ez is épp elég lett volna az estéhez, de még nem volt vége a programnak. Vacsi után elmentünk a Lánchíd budai hídfőjéhez, leparkoltunk a kocsival és sétáltunk. Majd a hídon elővette a hátizsákjából az otthonról hozott két poharat és egy üveg pezsgőt. Nagyon romantikus volt. Koccintottunk, amikor arra jött egy motoros pár. Ők is jöttek megnézni a hidat. Megálltak, megkérdezték, hogy mit ünneplünk, én átadtam a poharam és négyen koccintottunk az egészségünkre. Felvittek minket az alagút tetejére gyalog, ahol ki lehet menni a párkányra és gyönyörűen látszik a város. Csodálatos volt. Aztán a srác véletlenül eltörte a poharunkat. Mi (bár nem vagyunk babonásak) odaadtuk a másikat is és azzal a felszólalással, hogy "Éljenek a fiatalok!" a falhoz csapta a poharat. Hát jó sokszor annyi évet éljünk meg, ahány darabra tört a pohár! Nagyon elfáradtam a pezsgőtől, hazafele aludtam a kocsiban. Éjfélkor már Szolnokon voltunk és lefeküdtünk aludni. Jobb lett volna, ha András másnap nem megy dolgozni, de így is csodálatos volt. Én mentem reggel Laráért és elkezdődött a nap.
Mint kiderült anyukáméknál egy hangja nem volt, háromnegyed 7től reggel háromnegyed 7ig aludt. Nem nyűglődött, nem sírt. De amióta hazahoztam..... Tegnap a szomszédasszonyom vigyázott Larára és semmi gond nem volt. Mikor meglátott nyűglődött, mászott az ölembe. Nagyon anyás lett, de zavar, hogy ennyire megzizzen ha meglát. Olyan jól elvan amíg nem vagyok ott. :( Beleül az ölembe, majd elmászik, játszik egy picit, de mindig vissza a "kályhához" :)
Szép napot mindenkinek!

2007. szeptember 11., kedd

4.fog

Mostmár a negyedik fogacskát is köszönthetjük!!!!




Házassági évforduló



Nagyon sok boldog 3. házassági évfordulót kívánok szerelmem!





Visszatekintés






Le vagyok maradva egy kicsit.
Szóval kezdem a csütörtökkel. Nagyon jól éreztük magunkat Túrónál, irígykedhettek, mert nekünk nagyon jó volt. Fincsi ebédet kaptunk, meg desszertet, a kedvencemet: gesztenyepürét! :) Pedig nem is tudta, hogy az a kedvencem, csak ráhibázott :) A pólónak sikere volt, majdnem elsírta magát :) Larácskám is kapott ajándékot, egy pingvines csodacuki és szép szabadidőruhát, meg egy Győzikét. (zebrát) :) Játszottunk, beszélgettünk, Lara aludt is a földön. A képek magukért beszélnek. A kiscsaj az utóbbi időben nyűgöske a foga miatt, de ügyesen viselkedett a vendégségben. Aztán a kocsiba félmásodperc alatt bealudt és hogy nyugodtan pihenjen, a garázsban kb még 20percet dekkoltam. :) Ébredés után felmehettünk, és folytatta a pihit. Kifáradt nagyon :)
Ezek után a szombat következett, a Gulyásfesztivál. Kicsit szomorú voltam, mert aznap volt az esküvő, amit kihagytam. Délelőtt esett az eső, sógornőmmel (aki nem gyengén két órát késett, csak mert pasizott) hajat vágtunk, meg dumáltunk, délután pedig a nap is kisütött, elég jó idő lett és kimentünk. Nagyon fini gulyást főztek a motorosok, el is fogyott gyorsan :(
Sétáltunk, beszélgettünk, Lara részt vett a díjkiosztón. Sztároljuk a gyereket, hátha felfedezik. Szerepelt már újságban, tévében, most színpadon.... :) :) :)
Közlök a kis cowgirl-ről fotót. Mindenki odavolt érte, dícsérte, nekem meg dagadt a májam.... büszke voltam rá nagyon. Mindenkivel kedves volt, mosolygott, egyszerűen szupercsaj!
A vasárnap is gyorsan elment, jöttek András anyukájáék látogatóba, Lara kapott overált. Nagyon szép és praktikus. Bár előre félek a téltől. Már most utál öltözködni. A pelus felvétele is óriási tortúra. Hasra fordul a pelenkázón és én kénytelen vagyok úgy bepelenkázni. A body felvételénél már ordítás van, nem beszélve a felsőruházatról. Kivagyok és akkor még jön a bundazsák, amit már 1hósan is utált, mert leszorítja őt. Kitartás nekem! :)
Hétfő: Végre meglátogatott minket Betta barátnőm, aki 16 hetes pocaklakót hord a szíve alatt. És eljött Bajak is aki hozott HARIBO-t :) :) :) Nagyon jól elbeszélgettünk, hallgattuk a babazenét, amit ajándékba kaptunk. Valamikor megvolt cd-re kiírva nekem, de elveszett. És nagyon szomorú voltam. És most véééééééééégre újra megvan! Annyira örültem neki, hogy csuda. Megebédeltettem a csajokat, Larát is beleértve és Bettának haza kellett vinnie a pocakját. :( Bajak még maradt és dumáltunk. Azután apa is hazajött és véget ért a nap. Látjátok, hogy nem azért nem írtam, mert nem akartam, hanem mert nagyon elfoglalt voltam és mire a nap végére értem, már sem erőm, sem időm nem volt írni.
Zadrikám kívánok neked nagyon sok boldog névnapot. Bár üzentem neked, de most akkor itt is! Sok-sok ezer puszi neked

2007. szeptember 6., csütörtök

Túrónál







2007. szeptember 5., szerda

Nincs cím

Várakozással teli a hátralévő napom! Nagyon szeretnék már menni Túróhoz, bár csak akkor ha megfürdik, mert.... :) Na, ezt majd ő tudja. :) Elkészült az ajándéka, ígérem, hogy lefényképezem és a blogba be is teszem, már rögtön holnap.
Voltunk a Cora-ba. Le vannak értékelve body-k, 400Ft-ért adták. Rögtön be is táraztam a télre, úgyhogy már nem is kell venni tavaszig semmit. :) Na, de fogkefét nem találtam. Mert ugye, ahogy kibújnak az első fogacskák, mosni kell őket. De doktornéni azt mondta, az is jó, ha vizes gézzel vagy ruhácskával áttörlöm azt a rengeteg fogat. :) Így fogok tenni. Bár a dentinox-ot sem engedi a szájába, nemtom mi lesz ezzel. Majd meglátjuk.
És természetesen, emberi szokáshoz híven, és én rendszerint ebbe a fajtába tartozom, összevásároltam sok mindent. Pedig csak egy dologért mentem. De rögtön találtam hasznos dolgokat. Például Larának játékainak kincses ládát. Elég nagy, úgyhogy jól megpakoltam. :) Meg akkor már vettem felmosónyelet meg fejet....nem sorolom sok van.
Túléltem a tegnapi fogorvost is és már nem fogok többet félni. Mondtam a doktornéninek, hogy rohadtul tartok a fogorvosoktól és kifejezetten utálom amit csinálnak, bár az ő személyével semmi gondom, szóval bánjon velem úgy mintha gyerek lennék. Na így is lett. Aranyos, kedves volt. Biztos mosolygott is, de azt nem láttam, mert szorítottam a szemem. :) Megkért, hogy csináljam ezt-azt, és mindegyik kérés után hozzátette: "Nagyon ügyes, nagyon szép, jól van!" :) :) És megdícsérte, hogy milyen szép színűek a fogaim. :) Magázott!!!!! Sérelmeztem is otthon apának, hogy miért nem tegez, majd nemes egyszerűséggel odalökte, némi flegma hanglejtéssel: "Szokj hozzá, öregszel!" A k...a életbe de szarul esett :) :) De egyben annyira viccesen hangzott, hogy kedvem sem volt vitatkozni, pedig szokott lenni! :) És tényleg így van. A szomszéd gyerekek csókolomot köszönnek, hiába kértem őket ezerszer, mégsem megy nekik. És más is csókolomot köszön. Pedig még csak 26 leszek. Bár a kisgyerekek úgy gondolják, ha valakinek gyereke van, az öreg és már nénizni kell. Jajjjjjjj hát ez nem egyszerű dolog, én szeretem ha tegeznek.
Lara okos kislány. Tegnap egész nap a köszönést tanultuk, majd nap végére mikor integettem és mondtam neki, hogy pápá, ő is legyintett és mondta tátá! :) Majdnem jó, de szótagra megvan. És ezt elég sokszor megismételte. Ha András köszönt neki, szégyenlősen az arca elé tette a kezét és csak egy áá jött ki a torkán! Annyira zabálnivaló!!!!!!!! (Túrótól kölcsönöztem ezt a szót) De mára már csak a legyintés maradt. Most nem is tudom eldönteni, hogy köszön, vagy egyszerűen engem legyint le, hogy hagyjam már békén, elég volt. Utána átvettük a testrészeket, de nem hiszem hogy valami is megmaradt benne! :) Azért a deriválással még várok, bár anyukám szerint az integrálással kéne kezdeni. Nem tudom, majd látom hogyan fejlődik.
Kedves névtelen, aki a blogomba kommentelsz! Írd meg kérlek, hogy ki vagy, mert így nemtom átadni Túrónak az üdvözleted! :)
Betta barátnőm úgy volt, hogy ma jön. És nem jön. :( Pocaklakója van és félt elindulni Karcagról ilyen időben. Sajnálom, pedig már nagyon vártam. De Bajak jön! És ez jó!!! Betta meg hétfőre beígérte magát. :)
Most ennyi, majd folytatom! Puszi

2007. szeptember 4., kedd

Képek






2007. szeptember 3., hétfő

Csütörtök

Csütörtökön megyünk Túróhoz jupijééééééééééééééééééééééééééééééé

Egyik szemem sír, a másik nevet


2007. szeptember 2., vasárnap

Szept 1.

A szombati napunk nagyon jóra sikeredett. Szeptember 1-je Szolnok napja, ez alkalomból voltak rendezvények a városban. 11óra körül összepakoltuk a gyerkőcöt, csináltunk neki kaját és elindultunk. Az első helyszínen mézfesztivál volt, ahol vettünk mézes-kókuszos sütit, isteni volt. András allergiás rá, úgyhogy nem kellett attól tartanom, hogy elfogy mire odanézek :) De ő kapott sört :) Volt mézkirálynő választás, a jelölteket hagyjuk :)
Átmentünk egy másik helyszínre, ahol már vártak minket a barátaink. Szerencsére a boltjuk előtt volt a sátruk ezért nyugodtan meg tudtam melegíteni Larának a kajcsit. Egész nap nagyon jól viselkedett a lány, bírta a szülők sörözését és szórakozását.
Délután 3 óra fele kicsit hazajöttünk, gyerkőc kinyújtózott és aludt egy keveset. Apa is aludt. Én...na én nem! :(
Ébredés után újra erőre kaptunk és visszamentünk, gyros vacsorára! Még ilyen szar gyrost.... de nem is az volt benne a lényeg, hanem a csapat. Lara nagyon élvezte a táncházat, görög zenére bulizott az apjával. Rengeteg ismerőssel találkoztam, többek között erre is nagyon jók ezek a rendezvények. Beszélgettünk még egy darabig, és este 8kor szólt Lara, hogy ő már nagyon álmos, és már épp eleget engedett minket bulizni és jó lenne ha mennénk, mert őt várják a játékok. Mentünk. Az egésznapos levegőzés annyira elnyomta a kiscsajt, hogy reggel 7ig aludt. Remélem a jövőheti Gulyásfesztivál is ugyanilyen izgalmas lesz a számára és ha már a tervezett esküvőre nem tudunk elmenni, legalább ott hagy majd kikapcsolódni.
A mai nap is csuda jó volt. Megcsináltuk valakinek az ajándékát, amit most azért nem részletezhetek, mert olvas engem. Azután megebédeltünk és mindhárman aludtunk egy nagyot. Húúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú de jól esett. Na, ilyen hétvégéket szeretnék....