CLICK HERE FOR THOUSANDS OF FREE BLOGGER TEMPLATES »
Lilypie 2nd Birthday PicLilypie 2nd Birthday Ticker

2007. szeptember 16., vasárnap

Lara vs. Patkány

Egy ködös vasárnapi hajnalon történt a következő eset. A család csendesen aludt. Kint hideg volt, nagyon hideg. A szél már-már félelmetesen csapkodta az ablakok zsalugátereit. (mármint ha lettek volna, de nincsennek) Ijesztő volt. Egyszer csak apró motoszkálás volt hallható a konyha felől. A család semmit nem vett észre, aludt tovább. De mégis valamire felriadtak. Mégpedig egy óriási csattanásra és egy hatalmas ordításra. Azonnal kikeltek az ágyból és a hang irányába rohantak. Felkaptak egy tévéirányítót. Jobb híján ezt találták. :( És akkor azt látták, amit még soha....
Egy patkányt! De nem is akármilyet! Óriásit! Megijedtek! NAGYON! De elámultak attól, amit ezután láttak! Egy kislány kúszott katonai mozdulatokkal a hajszárító után, hogy haláltmegvető bátorsággal eszközt keressen a patkány megölésére.

Határozott mozdulatokkal adta tudtára a családnak, hogy hagyják el a szobát, mert nagyobb a veszély mint gondolnák. Közben ráugrott a patkányra és leteperte a szoba közepére. A kislány félelmet nem ismerve hálózsákjában harcolt a patkánnyal.


Mikor aztán a patkány kimúlt, kérdőn nézett a családra, hogy miért nem hoznak már gyorsan neki egy kis innivalót, mert a nagy harcban elfáradt. A patkány szürke színéből sápadt kék lett, füle elhalványult, ahogy a kislány kiszívta az életet belőle.


Miután végzett az innivalóval és kipihente magát, a kislány jobbnak látta, hogy a patkányt a farkánál fogva végig cibálja a lakáson. Eltakarítja az útból, hogy a család ne ijedjen meg. Az állat még mozgott egy kicsit, annak ellenére, hogy már nem élt. Ezért a kislány nagyobb lendületet vett és körbeszaladt a lakáson mégegyszer, majd mégegyszer.




A végén aztán bevitte a szobájába az állatot és betette a kincsesdobozába. Évek múlva, mikor az unokái is megszületnek, elmesélheti, hogy hihetetlen hőstettet vitt véghez. Bár megenni nem akarja az állatot, minden lehetséges végtagja csöpög a nyáltól, amivel mumifikálja az utókornak! :)
Hát ő a mi HŐS LARÁNK!

6 megjegyzés:

Enikő írta...

Ez nagyon édes! :)) Hihetelenül klassz a körítés! A gatyámba szállt a lélek félelmembe! CSAK testőrökkel megyek hozzátok! pusza a harcosnak!

Zadri írta...

Nagyon tetszett, jót röhögtem ilyen korán reggel!!! :D

Névtelen írta...

:D :D De jó volt ez a story! :D Tök jóóóóóóó!

Túró írta...

Nagggyon lüke vagy!!-hehehe Először azt hittem,hogy tényleg bekéreckedett hozzátok egy "nagyegér"!! Szuper a történet,de ha kérhetném,legközelebb a fantasyt kezdd azzal,hogy mesedélután következik,mert még a maradék barna hajam is őszbe csavarodik,ha megint bedőlök a mesének. Puszaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa

Reni írta...

Isteni jó volt ez a bejegyzés!Csók a hős Larának és a jó humorú Anyukájának!

Névtelen írta...

Hihihi ez nekünk is nagyon tetszett :):) Édes a kis hősöd :)